Published July 29, 2024 | Version v1
Journal article Open

A mesterséges intelligencia társadalmi fogadtatása: morális pánik vagy félelem az ismeretlentől?

Creators

Description

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia (MI) körüli társadalmi diskurzusok, különös
tekintettel az MI oktatásban betöltött potenciális szerepére, mennyiben viselik magukon a morális pánikok
jellemzőit. A médiakutatás a morális pánikot egy hirtelen felbukkanó új jelenség (esetleg társadalmi
csoport) körül kialakuló erkölcsi töltetű, negatív véleményáramlatként jellemzi. Az „MI az oktatásban”
domain számos ilyen témát indukál, a tanári tekintély változásától a tudás természetének átalakulásán
keresztül a plágium és a szerzői jog kérdésköréig. Az MI-innovációk diffúziója megmutatja, hogy a korai
követők technooptimista lelkesedése az innováció terjedésének korai szakaszában képes ellensúlyozni
a félelmeket és más negatív érzelmeket, mindeközben azonban a médiareprezentációk egyszerűsítő és
sűrítő jellege ellene dolgozik ennek a hatásnak.
A coheni morálispánik-feltételek elemzéséből kiderül, hogy ezek csak részben érvényesülnek a vizsgált
témakörben. A közvélemény széles körének érintettsége, az ellenséges hangulat jelenléte a véleményáramlatok
között, valamint a fenyegetettség helyenkénti eltúlzása a közbeszédben igazolható. Ugyanakkor
nem bizonyított, hogy a társadalom többsége egyetértene az ellenséges véleményekkel, valamint
a pánik a téma egészével szemben nem dinamikus és konkrét eseményhez köthető, ehelyett inkább a
nagy MI-témakörön belül találhatóak nagyobb félelmeket és hevesebb vitákat kiváltó fejlesztések, amelyek
körül újra meg újra fellángol az MI morális kérdéseit tárgyaló diskurzus.
Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, morális pánik, innovációk diffúziója, tanárszerep, közvélemény

Abstract (English)

SOCIAL ACCEPTANCE OF ARTIFICIAL INTELLIGENCE: MORAL PANIC OR FEAR OF THE UNKNOWN?

This paper cexamines the extent to which social discourses around artificial intelligence (AI), and, in particular,
the potential role of AI in education, bear the characteristics of moral panics. Media research describes
moral panics as a morally charged, negative current of opinion around a sudden new phenomenon (or social
group). The domain of “AI in education” induces a number of such themes, from changes in teacher authority
to the changing nature of knowledge, plagiarism and copyright. The diffusion of AI innovations shows that
the techno-optimistic enthusiasm of early adopters can counteract fears and other negative emotions in the
early stages of innovation diffusion, but that the simplifying and condensing nature of media representations
works against this effect.
The analysis of the moral panic assumptions by Cohen shows that these are only partially valid in the context
of the issue under consideration. The involvement of a wide range of public opinion, the presence of hostility
in the flow of opinion and the occasional exaggeration of the threat in public discourse are confirmed. At the
same time, there is no evidence that the majority of society agrees with hostile opinions, and panic about
the topic as a whole is not dynamic and linked to a specific event, but rather to developments within the
larger AI theme that have generated greater fears and heated debate, and around which the discourse on
the morality of AI is reignited.

Files

Bokor Tamás_A mesterséges intelligencia társadalmi....pdf

Files (649.1 kB)

Additional details

Dates

Issued
2024-07-29