A szinergikus munka

Ez a tanulmány a szinergikus munka fogalmát vezeti be és vizsgálja, amely akkor jelenik meg, amikor egy testre egyszerre több, nem párhuzamos erő hat. A klasszikus mechanikában az összmunka az egyes erők munkáinak összegeként jelenik meg, azonban Newton első korolláriuma alapján kereszt-tagok is felírhatók, amelyek új energiaátadási mechanizmust írnak le. E kereszt-tagokat nevezzük szinergikus munkának. A dolgozatban bemutatásra kerül az A-rugó modell, amelyben a szinergikus munka kísérletileg is igazolható: a mért mozgási és potenciális energia különbsége megegyezett az elméleti számításokkal. A jelenség nem sérti az energiamegmaradás elvét, hanem új fogalmat, a szinergikus potenciáltvezeti be, amely az erők kölcsönhatásában tárolt energiát fejezi ki. A munka történeti összevetést ad Newton és Lagrange formalizmusáról, és rámutat a Lagrange-megközelítés korlátaira. A koncepció kitekintést ad a biológiai, mérnöki és társadalmi rendszerek felé, ahol a szinergikus hatások szintén alapvető szerepet játszanak.