Agroökológiai stratégiák a gyomkorlátozásban (piko)

nagyméretű monokultúrák, amelyek alacsony ökológiai diverzitásúak és genetikai homogenitásuk miatt igen érzékenyek a gyomfertőzésre, még mindig Európa mezőgazdasági területeinek nagy részét borítják. Az Európai Unió mezőgazdasága főként szintetikus gyomirtószerek használatára támaszkodik a gyomirtásban, amelyek tömeges és válogatás nélküli használata az elmúlt évtizedekben megnövelte a talaj-, levegő- és vízszennyezést. A gyomok ezen szerekkel szemben egyre ellenállóbbal lettek, mely komoly problémákat okoz az ökoszisztémákban.
A mezőgazdaság fenntartható rendszerekre való átállását hátráltatja a naprakész információ hiánya az európai mezőgazdasági területek legproblémásabb és legellenállóbb gyomnövényeinek a növénytermesztésre gyakorolt hatásáról és az alternatív gyomkezelési eljárások hatékonyságáról.
A gyomirtó-használat csökkentése a termelékenység feláldozásával nem jelent megoldást. A szükséges paradigmaváltást a hatékonyság növelése, a vegyszeres növényvédő szerek cseréje és a technológia átalakítása mentén kell végrehajtani, ami egyben azt is jelenti, hogy a gazdálkodóknak fel kell hagynia a zéró tolerancia elvével a gyomnövényekkel szemben és bővíteni kell ismereteiket az alternatív gyomirtási gyakorlatokról.
A szántóföldön, fásításokban és csemetekertekben előforduló gyomok megelőzése és kezelése érdekében az Európai Unió Horizont Europe kutatási és innovációs programjából támogatott AGROSUS projekt a hagyományos, bio- és vegyes gazdálkodásban alkalmazható eszközöket és agroökológiai stratégiákat fejleszt az EU és a társult országok tizenegy biogeográfiai régiójában.
Az előadás bemutatja a projekt céljait, a zajló kutatásokat és a várható eredményeket, amelyek hozzájárulnak ehhez a paradigmaváltáshoz.