Házasság és élettársi kapcsolat típusai az új évezredben [Tipology of marriage and cohabitation in the new millenium]

Az elmúlt évtizedek mélyreható társadalmi változásai a párkapcsolatok területén is jelentős átalakulást hoztak. Számtalan hazai elemzés vállalkozott a párkapcsolati változások leírására és értelmezésére, az utóbbi tíz év változásaival azonban kevés kutatás foglalkozik, és általában nem különböztetik meg egymástól a házasság vagy az élettársi kapcsolat különböző altípusait.

A családi életutak és párkapcsolati helyzetek növekvő változatosságát felismerve a nemzetközi szakirodalomban egyre kifinomultabb, egyre több dimenziót beépítő tipológiákat alkalmaznak az élettársi együttélések sokféleségének megragadására. Az élettársi kapcsolatok terjedése a házasság intézményét sem hagyta érintetlenül, ennek ellenére jóval kevesebb elemzés vállalkozott arra, hogy kidolgozza a házasságban élők tipológiáját.

Az élettársi kapcsolatok terjedése és a házasságkötés nélkül együtt élők tipizálása mellett fontos kérdés, hogy milyen okok húzódhatnak meg a párkapcsolati változások mögött, és (ezzel összefüggésben) mely társadalmi csoportok érintettek leginkább. Többféle magyarázat született, melyek eltérő összefüggést feltételeznek a társadalmi-gazdasági helyet, a szubjektív tényezők és a párkapcsolati forma között.  

A kutatás a házasság és az élettársi kapcsolat jellemző típusait és azok társadalmi hátterét vizsgálja az ezredfordulót követő időszakban Magyarországon az Életünk fordulópontjai panelkutatás első (2001) és ötödik (2016/17) hullámából származó adatok felhasználásával. Az elemzésben a 22–69 éves, élettársi kapcsolatban vagy házasságban, különböző nemű partnerrel élő válaszadók vesznek részt.

Az elemzés két részből áll. Először egy többdimenziós párkapcsolati tipológiát alakítok ki (látens osztályelemzés segítségével), mely figyelembe veszi a nemzetközi kutatási eredményeket és a hazai jellegzetességeket. Ezután azt vizsgálom, hogyan jellemezhetők ezen altípusok társadalmi-gazdasági helyzet, értékek és attitűdök szempontjából 2001-ben és 2017-ben. Hogyan változott a házasságban és az élettársi kapcsolatban élők egyes csoportjainak társadalmi háttere az ezredforduló óta? Milyen régi és új társadalmi különbségek, törésvonalak mutathatók ki a kapcsolati típusok között? Mely elméleti megközelítést támasztják leginkább alá az eredmények?