The COVID-19 pandemic is not only a medical phenomenon, but it has disrupted people’s lives in many ways. Working parents of young children were in especially difficult situation due to managing the multiple burden of home-schooling, childcare and paid employment, therefore experiencing an increased work-family conflict. Furthermore, in Hungary and in Romania, time spent on unpaid work in the households was already gendered when the quarantine brought about a quasi-experimental situation. Therefore the aim of this research is to provide an insight into the everyday life of a group of Hungarian mothers during the COVID-19-related quarantine.
Our main research questions were the following:
1) What strategies do mothers follow to reconcile the increased burden of care-taking, home-schooling, working from home and household tasks?
2) How does this new situation affect the distribution of unpaid work within the family?
3) How do mothers cope with work-family conflict now?
4) How does this situation affect mothers mental well-being?
We interviewed 53 women who worked full-time in home-office during the quarantine, lived together with a partner working typically also in home-office and had at least one child between the age of 2 and 14. The fieldwork was carried out in Hungary and in Romania (among the ethnic Hungarian population), between 13th May and 3 June, 2020. The interviews were conducted online and over the phone, and then were transcribed and analyzed by computer assisted qualitative techniques.
Researchers:
Beáta Nagy (Corvinus University of Budapest, Hungary); Réka Geambașu (Babeș-Bolyai University, Romania; Centre for Economic and Regional Studies, Hungary ); Orsolya Gergely (Sapientia – Hungarian University of Transylvania, Romania); Nikolett Somogyi (Antwerp University, Belgium).
*****
A COVID-19 világjárvány nem csupán egy orvosi jelenség, de számtalan más formában is hatással volt az emberek életére. A gyermeket nevelő, dolgozó szülők különösen nehéz helyzetbe kerültek, hiszen nekik egyszerre kellett megszervezni és ellátni gyereknevelési, oktatási, munkahelyi és háztartási feladatokat, amely a munka-magánélet konfliktusához vezethetett. Továbbá, Magyarországon és Romániában a fizetett és a nem fizetett munkával töltött órák számát tekintve amúgy is egyenlőtlenség volt a nemek között, amikor is a karantén, egy szinte laboratóriumi keretek között metervezett kísérleti helyzetet teremtett: apák és anyák ugyanúgy és ugyanannyi időt kellett otthon tölteniük. A kutatásunk célja tehát az volt, hogy bepillantást nyerjünk az anyák mindennapi életébe a COVID-19 miatti karantén idején.
Főbb kutatási kérdéseink:
1) Milyen stratégiákat alkalmaznak a megnövekedett gondoskodási, otthontanulási, valamint munkavégzési feladatok összeegyeztetésére?
2) Hogyan érinti a megváltozott családi helyzet a családon belüli munkamegosztást?
3) Hogyan küzdenek meg az anyák a munka-magánélet konfliktussal?
4) Hogyan érinti ez a helyzet az anyák mentális egészségét?
A vizsgálat során 53 félig strukturált telefonos és on-line interjúkat készítettünk magyarországi és erdélyi magyar nőkkel (34-et Magyarországon és 19-et Romániában) május 13 és június 3 között. Kutatásunkban azoknak az anyáknak a helyzetét kívántuk feltárni, akik partnerükkel együtt teljes állásban otthonról dolgoztak a karantén idején és legalább egy 2–14 év közötti gyereket nevelnek. Az interjúkról átirat készült, amelyeket szövegelemző szoftverek segítségével dolgoztunk fel.
A kutatás készítői:
Nagy Beáta, közgazdász-szociológus (Budapesti Corvinus Egyetem); Geambașu Réka, szociológus (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Hétfa Kutatóintézet, Budapest); Gergely Orsolya, szociológus (Sapientia EMTE, Csíkszereda); Somogyi Nikolett, szociológus (Antwerpeni Egyetem).